SZAKMAI
ÉLETRAJZ
(Beiratkozáskor Weisz János)
Az
első munkahelyem az akkori Magyar Ruggyantaárúgyár
volt. Itt a gumiáruk gyártási és vizsgálati módszerereire vonatkozóan néhány
újítási javaslatot adtam be, többek között radioaktív ionizációs forrás
használatára benzinoldatba áztatott szövetek lángra lobbanásának
megakadályozására.
1957
áprilisában kerültem a KFKI-ba. Első feladatom neutrondiffraktométer
tervezése és építése volt. Egyénileg legérdemlegesebb munkám ebben a korszakban
a boron- nitrid neutrondetektor-számláló
kifejlesztése volt. A 60-as években kutatási témám a ferromágneses-paramágneses
fázisátalakulások vizsgálata volt neutronszórás -mérések
segítségével. 1966-67-bena fázisátalakulás dinamikájának vizsgálatára a dubnai
pulzált reaktorban végeztem kísérleteket Vizi Imre segítségével. Ezek
eredményeiről az 1968-as kopenhágai rugalmatlan
neutronszórási konferencián tartottam beszámolót. Ezt követően 1969-ben
elnyertem a risöi Dán Atomenergia Bizottság két
hónapos ösztöndíját, ahol neutronszórás kísérletek statisztikus adatfeldolgozás
programozásán dolgoztam. 1970-ben ismét meghívást kaptam a risöi
kutatóintézetébe, onnan 1970 szeptemberében Izraelbe emigráltam.
Izraelben kezdetben a rehovoti Weizman
Intézet Elektronika (ma Komplex Rendszerek Fizikája) osztályán dolgoztam
aspiránsként. Kutatási témám gyenge ferromágneses ritka földfém-krómoxid, perovszkit típusú kristályokban végbemenő mágneses
fázisátalakulások tanulmányozása volt. Ilyen fázisátalakulások két különböző
dőlt mágneses struktúra közötti vagy spontán, azaz hőmérséklet változtatásával,
vagy külső mágneses tér hatására jönnek létre. A spontán fázisátalakulásokról a
Phys.Rev. B 19-es számában
jelent meg publikációm. A mágneses térben indukált fázisátalakulás kimutatása
céljából nagy intenzitású, 200.000 Örsted térerősségű
pulzált mágneses készüléket építettem. Minthogy a vizsgált kristályok
fázisátalakulása alacsony (20o-50o K) hőmérsékleten megy
végbe, a kísérleti berendezést egy kriogén magnetométer elkészítésével
egészítettem ki. A mérési eszközökről és a kapott eredményekről doktori
disszertációban számoltam be. A disszertáció maga egy összefoglaló munka,
aminek a tárgya a saját kísérleti eredmények bemutatásán és interpretálásán
kívül a témába vágó más munkák értékelése is volt annak illusztrálására, hogy
egy adott vegyület mágneses struktúrája és annak változásai leszármazhatók az
anizotrop tér, a ritka földfém-fém és a fém-fémkölcsönhatásokból.
Ebben
az időszakban a bér sévai Ben Gurion egyetemen
fizikai gyakorlatokat is vezettem.
1993-tól
2000-ig minisztériumi megbízás alapján számos akadémiai alkalmazott kutatási
program irányításának feladatát láttam el. Köztük megemlíthető pl. repülőgép
alkatrészek in situ terhelési vizsgálata szálakon
vezetett optikai információk alapján. Egy másik példa aszimmetrikusan görbült
felületű optikai elemek aberrációjának csökkentése diffrakciós rács
alkalmazásával.